Apával volt egy ilyen megegyezés, hogy minden szombaton, délután négykor skype. Gépe persze mindenkinek van, úgyhogy a saját szobánkban toltuk, ilyen konferenciahívással. Hát ezen a szombaton nagyon nehéz volt. Visszahangzott az egész lakás az interferenciáktól meg a közös net és a mittudomén. De aztán valahogy megoldottuk, a kapcsolat létrejött. Petra mesél, erre valaki hív. Erika. Hogy még ebbe is beleszól, hogy fel kell venni, hogy még a nyamvadt skype-on sem lehet rendesen beszélgetni a családdal, mert az Erika az olyan, hogy annak muszáj ebbe is beleszólni. Ráadásul anyának mindjárt születésnapja lesz, és apa arra sem jön haza. A Petra elköltözik – mintha Zsizsi mamánál annyival jobba lenne – Julika meg ösztöndíjat kap, a végén meg már csak majd mi maradunk. A Janka meg én. Ja, meg anya.